MIKOR KÖTELEZŐ?

Villanyszerelés után

Legyen szó akár egy teljes ház korszerűsítéséről vagy csak egyetlen új dugalj kialakításáról, átadás előtt.

Adásvétel és bérbeadás esetén

Tulajdonosváltáskor és bérbeadáskor lakóépület esetében, amennyiben nem áll rendelkezésre 6 éven belüli minősítő irat.

Időszakosan

Rendeletekben szabályozva, például munkahelyeken 3 évente, társasházak közös területén 6 évente.

Hívj!

Árak, határidők

Határidők Villamos biztonsági felülvizsgálatot általában rövid határidővel, akár néhány napon belül vállalok. Hibajavítást és kivitelezést jellemzően hosszabb határidővel tudok beütemezni.
Árak Egy lakás vagy családi ház villamos biztonsági felülvizsgálata a mérési pontok (lámpák, dugaljak stb.) számától függően jellemzően 60.000–150.000 Ft között alakul. A pontos ár mindig egyedi megállapodás alapján történik.

Írj nekem!

Kérdés-válasz

A villamos biztonsági felülvizsgálatot egy erre jogosult személy, általában villamosmérnök vagy villanyszerelő – aki, ha rendelkezik megfelelő képesítéssel és a szükséges tűzvédelmi szakvizsgával, lehet a szerelést végző villanyszerelő is – végezheti el. Először szemrevételezéssel, majd egy kalibrált érintésvédelmi műszerrel ellenőrzi a villamos berendezéseket és erről egy minősítő iratot állít ki.

A felülvizsgálat inkább a lakosság számára ismeretlen: munkahelyeken meglétét régóta ellenőrizhetik a hatóságok. A felülvizsgálat minden szerelés átadása előtt kötelező lenne, de ezt nem kéri számon senki. Ami újdonság, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024-es módosulása óta lakóépület tulajdonosváltása és bérbeadása esetén rendelkezni kell 6 éven belüli minősítő irattal, amiről az adásvételt ellenjegyző ügyvédnek tájékoztatási kötelezettsége van, hiteligénylés esetén pedig a bankok is bekérik azt.

Egy villanyszerelés megrendelőjeként, aki nem értek a villanyszereléshez, de rengeteg pénzt kifizetek érte, lesz egy hivatalos dokumentumom arról, hogy az elvégzett munka biztonságos-e vagy nem. Ha a villamos biztonsági felülvizsgálat során kiderül hiba, akkor azt a villanyszerelő garanciálisan javítani tudja, ami a megrendelőnek és a kivitelezőnek közös érdeke. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzembe helyezés előtti első ellenőrzés rengeteg bajt és később felmerülő költséget megelőzhetne.
Tulajdonosként, ha én egy olyan ház tulajdonosa vagyok, ahol valakit megrázott a mosógép, vagy egy kötéshiba miatt leégett a tető, és nem végeztettem el a kötelező villamos biztonsági felülvizsgálatot, akkor enyém a felelősség, én állok a bíróság elé és lehet, hogy nekem nem fog fizetni a biztosító. De ha van "Megfelelő" VBF minősítő iratom, akkor a villamos biztonsági felülvizsgáló vállalta a felelősséget a hálózatért.
Én felülvizsgálóként rendelkezem vállalkozói felelősségbiztosítással és csak olyan minősítő iratot írok alá, aminek a tartalmát vállalom.

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben 2024-ben életbe lépett egy módosítás, miszerint lakóingatlan eladása vagy bérbeadása esetén kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat, amit a tulajdonos, vagyis az eladó fizet. Van egy elterjedt tévhit, hogy ha van áram-védőkapcsoló (fi relé) beépítve és egyik fázis sem nagyobb 32 ampernél, a felülvizsgálat elhagyható, de ez a módosítás óta nem igaz. A rendelet egyértelműen fogalmaz: ha nincs hat éven belül kiállított minősítő irat, akkor a felülvizsgálatot el kell végeztetni – és erről az adásvételt ellenjegyző ügyvédnek kötelező tájékoztatást adnia.

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet így fogalmaz:
2. § 18. lakóépület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek;

Vagyis igen, lakóingatlan a balatoni nyaraló, a belvárosi Airbnb lakás, a családi ház melléképületei, de még egy üres építési telek is, ha már be lett vezetve a villany.

Ingatlant el lehet adni megfelelő és nem megfelelő minősítésű, vagyis biztonságos és felújítandó villanyhálózattal is. Egy szabályosan elvégzett felülvizsgálat során minden kiderül: ha nincs hiba, az eladó örülhet, mert ez növeli az ingatlan értékét, a vevő pedig örülhet, mert egy ebből a szempontból biztonságos házba költözhet be, aminek a villanyhálózatára nem kell költenie. Ha van hiba, a felek megegyezhetnek a folytatásról, ez rajtuk múlik. Lehet, hogy az eladó kijavíttatja a hibákat, lehet hogy úgy fogja hirdetni, mint felújítandó, lehet, hogy a vevő alkudni fog emiatt az árból, vagy azt mondja, hogy őt nem zavarják a hibák. A lényeg, hogy az eladó nem tudja azt megcsinálni, hogy lecseréli a szerelvényeket és eladja az ingatlant a falakban ötven éves alumínium vezetékekkel, a vevő pedig a feltárt hibák kapcsán utólag nem élhet kellékszavatossági igénnyel, hiszen az adásvétel során tudomása volt azokról és megvette azok felelősségét is, vagyis ha később elektromos baleset történik, a következmények őt terhelik, az eladó pedig nyugodtan aludhat.

A felülvizsgálat két részből áll, szemrevételezésből és mérésekből. A szemrevételezés során a felülvizsgáló átnézi a villamos berendezéseket, a szerelést, a mérőhelytől a lakáselosztón át a lámpákig. Már itt kiderül, ha a szerelés módja valahol nem megfelelő, mondjuk csak beltéren használható kábelt használtak kültéren vagy egy lámpa búrája hiányzik és emiatt az már nem felel meg az érintésvédelmi osztályának. Ezután méréseket végez a lakáselosztóban, az összes dugaljon, lámpán, beépített fogyasztón, például a tűzhelyen és a bojleren.

Mivel a felülvizsgálónak minden mérési ponthoz hozzá kell férnie és a felülvizsgálat során többször le- és fel kell kapcsolnia az áramot, ezért megrendelőként érdemes előre készülni: ha az ágy mögött van dugalj, azt húzzuk félre, ha a mérőhely előtt tároljuk a bicikliket, azokat pakoljuk el, az érzékenyebb fogyasztókat pedig, például a kazánt és a modemet húzzuk ki. Egy nagyobb családi ház alapos felülvizsgálata még így is könnyen 5-8 óra hosszú, a megrendelőnek úgy kell készülnie, hogy aznap nincs internet, nem működik az elektromos főzőlap.

Az, hogy minden működik, még nem jelenti azt, hogy a hálózat biztonságos és a szabványoknak megfelelően van kiépítve. A legtöbb eladó abban a tudatban él, hogy a villanyhálózatával minden rendben van, és a felülvizsgálat során szokott kiderülni, hogy ez koránt sincs így. Ezért minden ingatlanközvetítőnek javasolni szoktam, hogy még az ingatlan meghirdetése előtt készíttessék el a VBF-et. Gyakori eset, hogy a feleket az adásvételi szerződés aláírásakor tájékoztatja az ügyvéd a kötelező felülvizsgálatról. A vevő elutalja a vételár első részletét, majd pár nap múlva megkapja a minősítő iratot, aminek az elején ott van nagy, piros betűkkel, hogy a villanyhálózat “Nem megfelelő”. Ilyenkor már elég kellemetlen azon vitatkozni, hogy a javításokból ki mit fizet ki, mit jelent a megtekintett állapot és mi volt rejtett hiba.

És sajnos nem egyszer derült ki az is, hogy az eladó jószándékú volt, de a villanyszerelője vagy becsapta, vagy egy kókler volt, ahogy az emberek azt hiszik, hogy attól, hogy valami új építésű, az jó is – pedig a tapasztalatok ennek az ellenkezőjét mutatják.

Az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot minden olyan létesítményben el kell végezni, ahol villamos berendezés üzemel! Ez alól egyetlen kivétel az a lakóépület, amelyben fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van és minden felhasználói berendezést 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsoló (fi relé) véd.
A felülvizsgálat gyakoriságát a létesítmény használati módja, környezete és az alkalmazott berendezések határozzák meg: pl. társasházak osztatlan közös tulajdonú területein 6 évente, munkahelyeken, közintézményekben, ipari létesítményekben 3 évente, de speciális esetekben - pl. potenciálisan robbanásveszélyes környezetben - ennél is gyakrabban.

A felülvizsgáló is lehet csaló! Egyre többször találkozunk egy-két oldalas minősítő iratokkal, amikről messziről látszik, hogy a felülvizsgáló sosem járt a helyszínen, nem végzett méréseket, nincs se végzettsége, se mérőműszere, és mégis kiállítja a "Megfelelő" minősítést. Erről utólag lehet pereskedni, de egy balesetet vagy több milliós felújítást nem előz meg. Egy alapos minősítő irat legalább 15-20, de akár 70-80 oldal hosszú is lehet, jegyzőkönyvekkel, fotódokumentációval.

Ha bizonytalan vagy, nyugodtan küldd el nekem a minősítő iratodat és elmondom róla a véleményemet!

Speciális műszerek

A villanyszerelők munkájuk során inkább egyszerűbb műszereket használnak, például multimétert, feszültségvizsgálót vagy dugaljtesztert. Ezek gyors hibakeresésre szolgálnak, de nem alkalmasak a hálózat biztonságának megítélésére, így még önellenőrzésre sem.

Ezzel szemben a villamos biztonsági felülvizsgálathoz speciális, kalibrált mérőműszerek szükségesek, amelyek pontosan és hitelesen mérik a földelési ellenállást, a szigetelési ellenállást, a folytonosságot, a vonali és hurokimpedanciát vagy az áram-védőkapcsolók működését.

Mivel ezek a műszerek kalibrálási bizonylattal rendelkeznek, a velük végzett mérések eredményei hatósági jegyzőkönyvben is hitelesen rögzíthetők.

Hőkamera
Bosch GTC 400 C

A professzionális hőkamera segítségével a villamos berendezések melegedési pontjai, túlterhelések vagy kötéshibák gyorsan azonosíthatók. A hőképek segítenek nekem a hibák feltárásában és megelőzésében.

Érintésvédelmi műszer
MI 3102 BT Eurotest XE

Az univerzális érintésvédelmi műszerrel végzem el a felülvizsgálatok során szükséges, minősítő iratba kerülő méréseket, illetve ezzel tudok olyan, speciális hibákat is kimutatni, mint például a vezetékek szigetelésének hibája.

Faldetektor
Bosch D-tect 200 C

Ezzel a falszkennerrel azonosítani tudom a falakban található vezetékeket, csöveket és szerkezeti elemeket. A technológia nem csak a beavatkozások kockázatát csökkenti, hanem az elvakolt villamos berendezéseket is lokalizálja.

A villámvédelemről

Egy villám becsapódásakor több tízezer amper áram és extrém hőhatás keletkezik. Ha ezt nem irányított módon vezetjük el, akkor kigyulladhat a tető, tönkremehet a teljes villamos hálózat, megsemmisülhet minden elektronikus berendezés és életveszélyes érintési feszültségek alakulhatnak ki.

Ahol villámvédelem ki van építve – akár egy egyszerű családi házon is! –, annak rendszeres felülvizsgálata kötelező. Egy nem karbantartott villámvédelmi rendszer sok esetben nagyobb veszélyt jelent, mintha ki sem lenne építve: egy hibás rendszer is felfogja a villámot, de nem vezeti azt el, hanem akár közvetlenül az épületünkbe irányítja azt.

A Budai agglomerációban elterjedtek a lakóingatlanokra telepített villámvédelmi rendszerek, de ezek a legtöbb esetben évtizedek óta nem voltak felülvizsgálva. Gyakori tapasztalat a korrodált földelés és a felújítások során szétszerelt levezetők.

Villámkár esetén a biztosító vizsgálhatja, hogy van-e kiépített villámvédelmi rendszer, és rendelkezik-e érvényes felülvizsgálati jegyzőkönyvvel. Ennek hiányában a biztosító jogosan utasíthatja el a kártérítési igényt — pedig egyetlen villámcsapás következménye könnyen több tízmillió forintos kár lehet.

Villámvédelem

Kapcsolat

Munkám jellege miatt előfordul, hogy a telefonhívásokat nem tudom fogadni. Kérem, ilyen esetben írjon SMS-t vagy e-mailt, és amint tudok, válaszolok.

Név Karas David e. v.
Telefon +36 20 513 1558
E-mail vbf@megfelelt.hu
Instagram instagram.com/karasdavidvillanyszerelo
Google Business Google business site
Rólam

Blog

Legfontosabb vonatkozó rendeletek, irányelvek

Ez a rendelet adja a villamos biztonság jogi hátterét, értelmez olyan kifejezéseket mint lakóépület, villamos biztonsági felülvizsgálat vagy szemrevételezés. Az 1. mellékletében (VMBSZ) előírja a villamos berendezések műszaki biztonsági követelményeit, és ez a rész tartalmazza azt is, hogy lakóépület tulajdonosváltása vagy bérbeadása esetén kötelező érvényes minősítő irattal rendelkezni.

Az OTSZ tűzvédelmi követelményeket határoz meg életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi értékvédelmi célok teljesülése érdekében, így rengeteg előírást tartalmaz az épületek létesítéssel, átalakítással stb. kapcsolatban, és külön fejezetet szentel a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatának és a villámvédelemnek is.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendeleteként a munkaeszközökre vonatkozó általános követelményként írja elő mind munkaeszközökre (pl. kéziszerszámokra, gépekre stb.), mind épületekre - tehát a munkahelyekre! - a létesítés utáni és az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. Vagyis amit munka közben használunk, akár gép, akár épület, azt rendszeresen ellenőriztetni kell!

A rendelet VII. fejezete a kivitelezések befejezéséről szól, mely kimondja, hogy az építési munkaterület átadás-átvétele során a fővállalkozó kivitelező az építtetőnek átadja a (...) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot, melynek hibátlan megléte a használatbavételi engedélyezési eljárás egyik feltétele.

A tűzvédelmi műszaki irányelvek (TvMI) nem törvény vagy rendelet, hanem a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság által kidolgozott, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján megtekinthető irányelvek gyűjteménye, mely az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Az irányelvek alkalmazásával az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.